Odnośniki
|
[ Pobierz caÅ‚ość w formacie PDF ] akarsz. Eva Maria jóságosan mosolyogva nézett Jolantéra. Megengeded, hogy megajándékozzalak azzal a kalappal, Jo? Unokatestvére igencsak elképedt Faramuci teremtés ez az Eva Maria! gondolta. Rondábbnál rondább dolgokat vágtam a fejéhez, mindent elkövettem, hogy felbosszantsam és megbántsam, Q meg hálából meg ákar ajándékozni egy elragadó kis kalappal! Nem, Eva Maria, ezt igazán nem fogadhatom el felelte kissé zavartan. Miért nem, Jo? Egyenesen szívességet tennél nekem azzal, ha elfogadnád. Úgy legalább nem kellene azon törnöm a fejemet, hogy mivel lepjelek meg, Nos, ha megkönnyíteni a dolgodat, akkor szívesen elfogadom, Eva Maria. De sokba kerül ám! Ne mondd, hogy nem szóltam elQre! Nem baj, mostanában úgysem igen költöttem a ruhapénzembQl írasd a kalapot Bendow nál a számlámra! Jo nevetve átölelte unokatestvérét. Ez mesés lesz! Megvárom, hogy mama megvegyen nekem egy másik kalapot, aztán pedig megvásárolom a számládra, amit kinéztem magamnak. Persze csak akkor, ha téged nem zavar, hogy irtó jól fog állni nekem. A legkevésbé sem fog zavarni, Örülök, hogy teljesíthetem a kívánságodat. Akkor hát a viszontlátásra! Add át üdvözletemet az öregúrnak! Neked pedig még egyszer nagyon szépen köszönöm. Viszontlátásra, Jo! Unokatestvére cuppanós csókot nyomott az arcára, és Eva Maria hagyta, hogy megtegye. Nem vette rossz néven tQle a gonoszkodásait. Alapjában véve irigyelte azért, hogy olyan, amilyen. Miután Jolante távozott, Eva Mafla egy darabig lehunyt szemmel és szívére szorított kézzel állt a szoba közepén. Nyugtalanította, amit unokatestvére Ralf Bernddel kapcsolatban mondott. TeljEs szívébQl szerette a doktort, de nem lehetett biztos abban, hogy szerelme viszonzásra talált nála. A reményt csupán az táplálta benne, hogy a fiatalember olykor olykor rajta felejtette önfeledt pillantását, máskor meg árulkodóan megbicsaklott a hangja, ha hozzá szólt. Ezek az apró, boldogító jelek is bizakodással töltötték el, és lelke mélyén erQsen remélte, hogy Ralf Bernd viszontszereti Qt. Mindemellett elbizonytalanította Jolante szilárd eltökéltsége, hogy megkaparintja magának az ifjú mérnököt. Ám aztán megkönnyebbült sóhajjal megrázta a fejét, és szeme megint derqlátón csillogott. Egy értékes, mély érzésq és mélyen gondolkodó férfi nem engedi, hogy egy nQ hódítsa meg, hanem a szívére hallgatva választja ki élete párját. Jo nagyon téved, amikor abból indul ki, hogy Bernd doktor mindenképpen Georg Rodenberg valamelyik unokáját szeretné feleségül venni, mert fényes partit akar csinálni. P olyan férfi, aki maga irányítja az életét, és soha nem kerülne függQségbe egy vagyonos nQtQl. Eva Maria ebben egészen biztos volt. Büszkesége tiltakozott ellene, ám némi tétovázás után mégis odalépett a tükör elé, és bíráló tekintettel szemügyre vette magát. Igaza lett volna Jónak, és valóban szánalmasan fest? A tükörbQl azonban harmatosan üde, vonzó jelenség nézett vissza rá. A kimerítQ betegápolástól kissé sápadt ugyan, de mélykék szeme talán soha nem csillogott még ilyen tisztán, finom vonalú ajka körül pedig huncut mosoly játszik. Dísztelen, szürke ruhája azonban valóban nem csinos, most már neki sem tetszik. Jo fején találta a szöget, amikor azt mondta, hogy olyan benne, mintha apáca lenne. Átsietett a szobájába, és halványkék nyári ruhát kapott magára. Pirulva azt találgatta gondolatban, hogy ebben jobban tetszik e majd Bernd doktornak, mint a szürke apácaöltözetben. Éppen befejezte az átöltözést, amikor nagyapja szobájából megszólalt a csengQ. Gyorsan elindult hozzá. Végzett a beszámolóval, doktor úr? kérdezte, és bájos mosollyal nézett fel a férfira. Ralf Bernd meghajtotta magát. Felragyogó szeme elárulta Eva Mariának, hogy nagyon is tetszik neki. Igen, nagyságos kisasszony, végeztünk, és Rodenberg úr kérésére hívtam be kegyedet. Nagyon rövidre sikerült a pihenQd, Eva Maria. Igényes betegednek megint mindenféle kívánságai vannak mondta az öregúr. Kivétel nélkül örömmel fogom teljesíteni Qket, drága nagyapa. Nem fáradtál ki túlságosan? Nem, nem. Bernd doktor mindent úgy adott elQ, hogy egyáltalán nem volt kimerítQ a megbeszélésünk. Most pedig kiadós reggelire vágyom. Örömmel hallom, hogy megint van étvágyad. Azonnal szólok, hogy hozzák a reggelidet. Helyes, gyermekem. ElQbb azonban búcsúzzunk el Bernd doktortól! A viszontlátásra, kedves doktor! Holnap reggel ugyanebben az idQben várom. Ralf Bernd eddig önfeledten nézte, mennyi szeretettel tevékenykedik Eva Maria a nagyapja körül. Most hirtelen felriadt, s meghajtotta magát fQnöke és [ Pobierz caÅ‚ość w formacie PDF ] |
|||
Sitedesign by AltusUmbrae. |